LOCAL AGENDA 21

FELADATOK

A XXI. SZÁZADRA

 

 

 

HELYI FENNTARTHATÓ HOSSZÚ TÁVÚ

FEJLŐDÉSI TERVEZET

 

 

BORSZÉK VÁROS

 

 

 

 

 

            Copyright 2005 Primăria Borsec, România

            Str. Topliţei, Nr. 1, 535300, Jud. Harghita

            Tel: +40266 337001

            Fax: +40266 337007

            Mail: primaria@primaria-borsec.ro

 

            Copyright 2005 Centrul Naţional pentru Dezvoltare Durabilă

            Calea 13 Septembrie, nr. 13, Cam. 7.212, Sector 5, Bucureşti

            Tel: +4021 410 32 00/2521

            E-Mail: office@sdnp.ro

 

 

   

A bemutatott vélemények kimondottan a szerzőké és nem szükségszerűen a PNUD nézőpontjait képviselik.

Jelen dokumentum az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (PNUD) és a Romaqua Group S.A. támogatásával készült.

A szakvéleményezést a Hosszú Távú Fejlesztési Központ (CNDD) biztosította.

 

 

Helyi Koordináló Bizottság:

 

Vaida Valentin Alexandru         Borszék város polgármestere - elnök

Farkas Aladár                          Borszék város Önkormányzata                                    

Lăzăroiu Florin Răducu S. C. Romaqua Group  S.A.                            

Dan Mihăilă                              Erdészeti Hivatal

Nistor Gabriela             Orvos

Kovács Iulia                             Általános Iskola

Patka Sándor                           Borszékért Alapítvány

Bara Márton                             Turisztikai Szövetség

Abos Gábor                             Hargitai Környezetvédelmi Felügyelőség

 

Szakvéleményezés a Hosszú Távú Fejlesztési Központ (CNDD) részéről:

 

Călin Georgescu                    Igazgató  

George Romanca                    Borszék város és Maros megye program koordinátora  

Radu Vadineanu                    Brassó és Beszterce városok program koordinátora

Tania Mihu                            SDNP konzultáns, program és pályázat koordinátor

Dan Apostol                          Kiadó és reklám konzultáns

Carmen Năstase                    Pénzügyi koordinátor

Adrian Voinea          IT szakember

 

Koordinátor a Romaqua Group  S.A. részéről:

 

Alexandru Pătruţi                   Igazgató, ásványi erőforrások

            B-dul Bucureştii Noi, Nr. 52, 012363, Sector1, Bucureşti

            Tel: +4.021.668.74.57

            Fax: +4.021.224.42.53

            E-mail: box.borsec@romaqua.ro

 

 

 

Helybeli Iroda:

 

Roman Edmond                        S.C. Romaqua Group S.A.

Patka Róbert Alexandru           Borszék város Polgármesteri Hivatala

Str. Topliţei, Nr. 1, 535300, Jud. Harghita

            Tel: +40266 337001

            Fax: +40266 337007

            Mail: primaria@primaria-borsec.ro

 

Munkacsoportok:

 

 

Szőcs Ágnes                             Borszék város Polgármesteri Hivatala                                       

Nistor Gabriela             Orvos

Ballai Zsuzsanna                       Általános Iskola

Balázs Tibor                             Hitközösség                                                                 

 

 

Patka Enikő                              Borszék város Polgármesteri Hivatala                                       

Bara Ildikó                               S.C. Romaqua Group   S.A.                            

Fazakas Lajos                          Erdészeti Hivatal                                  

Lukács Magdalena                   Turizmus és kisvállalkozók                                           

 

 

Fokt Paula                                Borszék város Polgármesteri Hivatala   

Rădeanu Nicolae                      S.C. Romaqua Group   S.A.

Butnaru Ioan                             Erdészeti Hivatal

Farkas Aladár                          Borszék város Önkormányzata

 

 

 

 

 

 

 

       

       

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalom:

 

Előszó. 5

Előszó. 6

I.          ELSŐ RÉSZ - STRATÉGIA.. 7

I. 1.            ÁLTALÁNOS BEMUTATÓ.. 7

I. 1. 1.             FÖLDRAJZI HELYEZKEDÉS. 7

I. 1. 2.             MEGKÖZELÍTHETŐSÉG.. 7

I. 1. 3.             DOMBORZAT. 8

I. 1. 4.             ÉGHAJLAT. 8

I. 1. 5.             NÖVÉNYVILÁG.. 8

I. 1. 6.             ÁLLATVILÁG.. 9

I. 1. 7.             TÖRTÉNELEM... 9

I. 1. 8.             TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK.. 11

I. 1. 9.             A KÖRNYEZET MINŐSÉGE. 13

I. 1. 10.               VÉDETT ÖVEZETEK.. 13

I. 1. 11.               A TELEPÜLÉS TÁJJELLEGE. 14

I. 2.            GAZDASÁGI ÉLET. 15

I. 2. 1.             INFRASTRUKTÚRA.. 15

I. 2. 2.             GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK.. 18

I. 2. 3.             A MAGÁNTŐKE ALAKULÁSA.. 20

I. 3.            A TÁRSADALOM... 21

I. 3. 1.             A NÉPESSÉG STRUKTÚRÁJA ÉS DINAMIKÁJA.. 21

I. 3. 2.             NEMZETISÉGI ÉS VALLÁSI STRUKTÚRA.. 22

I. 3. 3.             SZOCIÁLIS GONDOZÁS. 22

I. 3. 4.             KISKORÚAK VÉDELME. 23

I. 3. 5.             A CIVIL TÁRSADALOM... 24

I. 3. 6.             OKTATÁS ÉS KULTÚRA.. 26

I. 3. 7.             EGÉSZSÉGÜGY.. 28

I. 3. 8.             KÖZBIZTONSÁG.. 29

II.         MÁSODIK RÉSZ - HELYI FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI TERVEZET. 30

II. 1.           ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK.. 30

II. 2.           A KÖZIGAZGATÁS MEGERŐSÍTÉSE. 31

II. 2. 1.              MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI FELTÉTELEK.. 31

II. 2. 2.              A HUMÁN ERŐFORRÁSOK KEZELÉSE. 31

II. 2. 3.              PÉNZÜGYI ERŐFORRÁSOK.. 32

II. 3.           JELLEGZETES CÉLKITŰZÉSEK ÉS ELSŐDLEGES SZÜKSÉGLETEK.. 35

II. 4.           KIÉRTÉKELÉSI, MEGVALÓSÍTÁSI ÉS KÖVETÉSI STRUKTÚRÁK.. 40

III        HARMADIK RÉSZ - ELSŐDLEGES PROGRAMCSOMAG.. 42

III. 1.           A BALNEO-TURIZMUS FELLENDÍTÉSE. 42

III. 2.           AZ ALAPVETŐ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE. 43

III. 3.           KÖRNYEZET VÉDELEM... 45

III. 4.           NEVELÉS ÉS KULTÚRA.. 47

 

 

                       

 

 

 

 

 

 

Előszó

az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának,

romániai állandó képviselőjétől

 

 

A Feladatok a XXI. századra (LA 21) az 1992-es Rio de Janeiro-i Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciáján lett kidolgozva és került elfogadásra, mint a hosszú távú fejlődés fogalmának terjesztésének eszköze. Tíz év múlva, Johannesburg-ban (2002), a II. Világtalálkozón az, LA 21 a világ lakosságának jólétét megvalósító eszközzé válik. Mint közigazgatási segítség az, LA 21 a nyilvános részvétellel történő megvitatása egyensúlyt biztosit a gazdasági fejlődés a szociális igazságosság és a környezetvédelem között.

 

A hosszú távú fejlesztés fogalma egy állandó újraértékelést határoz meg, az ember és természet kapcsolatában, és síkra száll a generációk szolidaritása mellett, mint egyetlen járható útja a hosszú távú fejlődésnek.

 

Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának romániai képviselete állandó támogatásával és segítségével, 2000-2002-ben 9 városnak, 2003-2004-ben 13 városnak. 2004-2005-ben még 3 városnak és 1 megyének készült el a „Helyi fenntartható hosszú távú fejlődési tervezet

Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (PNUD) és a Hosszú Távú Fejlesztési Központ (CNDD) közreműködésével folyamatosan bővül azon városok száma, melyek részt kívánnak venni ilyen fejlődési tervezet (LA 21) elkészítésében.

 

A tervezet létrehozásának a módozata egyedi, serkentette az állampolgárok energiáit, a magán szektor képviselőit, a civil szférát és a közhatóságokat. Mindannyian az elvárásoknak magaslatán voltak, és a közös erőfeszítésük hozta létre ezt a dokumentumot. Ennek a beszámolónak a gyökerei a helyi szükségletekben, ötletekben találhatók, bizonyságul a befektetett energiának és lelkesülésnek. Az egész közösségnek érdeme e vállalkozás sikere, a hozzájárulás úgy az információgyűjtésben, feldolgozásában, mint a közvetlen részvétellel, döntő tényező volt.  

 

Az eredmény egy összefüggő stratégia, egy konkrét tevékenységi és megvalósítási tervvel. Mindkettő garanciát nyújt a közösség szükségleteinek a figyelembe vételére, és jelentős hozzájárulás Románia hosszú távú fejlődéséhez. Gratulálok és köszönöm mindenkinek, akik részt vettek ennek a sikeres kivitelezésnek. 

 

 

 

Soknan Han Jung

PNUD Rezidens Képviselő

ONU Rezidens Koordinátor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előszó

Borszék város Polgármesterétől

 

 

1953-ban üdülővárosi rangra emelt Borszék, hírnevét a térségben található ásványvizeknek köszönheti, amelyek gyógyhatása és értéke már a XVIII. század második felétől nemzetközileg elismert.

                                    Fenyvesekkel körülvett, ritka szépségű medencében való elhelyezkedése, a tiszta levegő valamint a jellegzetes mikroklíma egyedülállóvá teszi a térségben. Minden lehetőség megtalálható úgy a gyógy-turizmus mind a kikapcsolódásra vágyók igényeinek kielégítését szolgáló fejlesztések létrehozásához, az ásványvíz palackozásával párhuzamosan.

                                    A Jó Isten adományozta gazdagságok kiaknázása, minden generációra hatalmas felelősséget ró, azért hogy a mindenkori tevékenységek semmiképpen se befolyásolják ezek minőségét és integritását.

                                    A hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozása biztosítsa annak előfeltételeit, hogy a jövőben megvalósítandó elképzelések összhangban legyenek közösségünk akaratával, de ugyanakkor semmilyen károsodást ne okozzanak az örökölt természeti adottságainknak.

                                    Ezúton is köszönetemet fejezem ki Soknan Han Jung Asszonynak – az Egyesült Nemzetek Hosszú Távú Fejlesztési Központjának képviselőjének, ki hozzájárult városunk e programhoz, való csatlakozásához.

                                    Ugyanakkor köszönöm a S. C. Romaqua Group S.A.-nak mint ennek a tervnek a finanszírozója, és mindenkinek, ki hozzájárult a kivitelezéséhez.

                                    Nekünk és az utánunk következőknek lesz a feladata, hogy megvalósuljon mindaz, amit ebben a programban előláttunk, azért hogy Borszék hajdani fényét visszanyerje, és elfoglalja méltó helyét a világhírű fürdőtelepek között.

 

 

 

                                                                                    Vaida Valentin Alexandru

                                                                                    Borszék város Polgármestere

                                           

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I.          ELSŐ RÉSZ - STRATÉGIA

 

I. 1.      ÁLTALÁNOS BEMUTATÓ

 

I. 1. 1.              FÖLDRAJZI HELYEZKEDÉS

 

Borszék fürdőváros, Hargita megye É-K részén, a Keleti Kárpátok hegyvonulatában a 46 0 58 00 északi szélesség és a 25 0 34 00 keleti hosszúsági körök metszéspontjánál fekszik.

            A medence, amelyben e közösség létrejött a Görgény, Beszterce és a Kelemen havasok találkozásánál, 850-950 tengerszint feletti magasságon található. Viszonylag fiatal korszakban – neozoikum – jött létre, a palák és a mészkő a jellegzetes kőzete.

 

I. 1. 2.              MEGKÖZELÍTHETŐSÉG

 

Az első kövezett út 1882-1887 között készült és kapcsolatot teremtett Borszék és Maroshévíz (Topliţa) között.

Moldva fele a tölgyesi átjárón keresztül műút vezet a békási tó mellett - Németkőhöz (Piatra Neamţ).

A vasúti megközelíthetőség a maroshévízi (Topliţa) vasútállomáson keresztül lehetséges, amely a Brassó (Braşov) – Csíkcsicsó (Ciceu) – Déda (Deda) – Dézs (Dej) – Nagybánya (Baia Mare) fővonalon van Borszéktől 26 km-re. A Borszék – Maroshévíz útvonal ritka szépségű környezetben halad, a kígyózó út maradandó látványt nyújtva az erre utazónak.

Borszék két részből áll: Alsó Borszék – amely a DN 15-ös műút hosszán helyezkedik el és a fürdőtelep (Felsőborszék) amely ettől északabbra fekszik.

1953-ban balneo-klimatérikus fürdőteleppé nyilvánított Borszék a DN 15 –ös Nemzeti Út – Maroshévíz (Topliţa) – Németkő (Piatra –Neamţ) – köti össze az E 578 – s Európai Úttal – Brassó (Braşov) – Csíkszereda (Miercurea Ciuc) – Marosvásárhely (Târgu Mureş).

            Városunk egyenlő távolságra – kb. 130 km – helyezkedik három megyeszékhelytől (Csíkszereda, Marosvásárhely, Németkő) és kb. 200 km-re még 4-től: Kolozsvár (Cluj), Bákó (Bacău), Brassó (Braşov), Jasi (Iaşi).  

 

I. 1. 3.              DOMBORZAT

 

Alkatilag a medence két különálló részre osztódik: egy dél-nyugati alacsonyabb – kb. 800 m magas – és egy észak-keleti – az előbbinél 80-100 m – el magasabb részre.

Általában a környező vidék jellegzetessége a közepes magasságú legömbölyített hegyek karsztikus felszínnel – amely egyezik az altalaj felépítésével – és a medence majdnem vízszintes síkja, amelyen néhol mocsáros talaj jelentkezik, a vízelzáró altalaj következtében.

Az É-K részen helyezkedő travertin lelőhelyek foltokban jelentkeznek, a jelentősebbet – kb. 1 km2 felületen – a Borpatak (délen), a Fokhagymás völgye (északon), és a Borvíz patak (keleten) határolja. A travertin által foglalt felületek viszonylag laposak apró karsztikus mélyedésekkel. A déli rész (a Borpatak völgye mentén) ellenben meredek falakkal – néhol a 100 m magasságot is elérve – jellegzetes karsztikus képződmény számos barlanggal.

 

I. 1. 4.              ÉGHAJLAT

 

A földrajzi elhelyezkedés valamint a környezet miatt a klíma jellegzetes medencei szubalpin.

Az éves átlaghőmérséklet 5 C 0, a januári -5 – -7 C 0  átlag minimummal és a júliusi +15 C 0 maximummal.

A levegő páratartalma 79 %-86 % a nyári hónapokban és 86 %-90% télen, habár az utóbbi években enyhén csökkent a szárazság miatt.

Az enyhe hőmérsékletingadozások, gyenge szelek, a levegő tisztasága csak néhány jellegzetessége Borszék jótékony éghajlatának.

           

I. 1. 5.              NÖVÉNYVILÁG

 

            Borszék növényvilága változatos, területének legnagyobb részét erdők borítják, helyenként egyéb területeket is találunk, így legelőket és a mocsarakat, ahol az ennek megfelelő jellegzetes növényzet található.

Az erdők 95 % -át fenyőfélék alkotják, elvétve előfordulnak lombhullató fák, mint pl. az öreg bükkerdő a Bükkhavason. A fenyőfélék között a vörösfenyő a legelterjedtebb. A kedvező környezeti tényezőknek köszönhetően a vörösfenyő életkora és magassága rendkívüli ezen a tájon. Nem ritka a 32-34 m magas, 100 éves fenyő sem, melynek átmérője több mint 1m is lehet. A fürdőtelep területén van néhány 40-50 m magas egyed is. 1000 m magasan jegenyefenyők is találhatóak, melyek szintén rendkívüli méretűek és életkorúak. A lombhullató fák között óriási méretű öreg bükkfák élnek. Kis számban előfordul a nyírfa, juhar, berkenye, valamint a ritkaságszámba menő törpe akác, melyből már alig néhány példány található Európa szerte. Ezt a növényfajtát az 1934-ben Borszéken megtartott Nemzetközi Botanikai Kongresszuson résztvevő tudósok azonosítottak.

Az erdőkben, tisztásokon sokféle növény él legtöbbjük jellegzetesen kárpát-vidéki. Az orchideák családját kb. 20 fajta képviseli, megemlíthetjük a kisasszonypapucsot ( cypripedium calceolus ), találunk liliomfélét, vadmuskátlit, 2-3 gyöngyvirágfajtát, 6 fajta vadszegfűt, ezen kívül rengeteg apróvirágot. Borszéken él az oroszlánszáj virágához hasonló 50-70 cm magas Pedicularis sceptrum carolisium.

Létezik egy törpefenyőfajta, amely kizárólag Borszéken él, a Bükkhavas tetején.

 

                                                                 

I. 1. 6.              ÁLLATVILÁG

 

Az erdők a medence nagy részét borítják, a bennük lakó állatvilág nagyon változatos. A medvék, szarvasok, őzek, vaddisznók, farkasok, rókák, hiúzok, nyestek, mókusok, mezei nyulak mondhatni paradicsoma.

A madárvilág jellegzetes fajtái a vörösbegy, a barázdabillegető, a kakukk, fakopáncs, fecske, varjú, holló, sas, karvaly, héja, sólyom, kánya, cinege, rigó, fülemüle, ökörszem.

Vizeinkben a pisztráng az elterjedt halfajta.

Ilyen bőséges állatvilág valóságos mágnesként hat a vadászni – halászni vágyó turistára.

                       

 

I. 1. 7.  TÖRTÉNELEM

 

I. 1. 7. 1.                      VÁROSUNK RÖVID TÖRTÉNELME

 

            A legenda szerint, ezelőtt 400 évvel egy pásztor nyáját legeltette az erdőkben. Beteg volt, megállt egy forrásnál, hogy annak vizével felfrissítse magát. Különös, kristálytiszta, jéghideg, csípős ízű vize volt a forrásnak, amit később borvíznek neveztek el. A pásztor az első hó megjelenéséig maradt itt , addig iszogatta a forrás vizét, hogy gyógyultan távozott, már nyoma sem volt rajta a kórnak, ami addig kínozta.

A medence a XVIII. század végén népesült be; 1769-73 között indult útjára a borvíz hírneve is.

Demográfiai robbanásnak számított az a népességszaporulat, amely az üveggyár felépítése után tapasztalható. A palackozás 1804-1806-ban indult be az osztrák származású Zimmenthausen Antal tevékenysége nyomán. A vállalkozásra ráment egész vagyona mellett az egészsége is, hiszen évekig tartó pereskedés nehezítette helyzetét a bérleti jog megszerzéséért.

Zimmenthausen Antal, akit ma Borszék alapítójaként tartanak számon, az üveggyárába szakembereket hozott Sziléziából, Bajorországból, Csehországból, Lengyelországból, akik közül sokan megtelepedtek ezen a vidéken. A ma elő Fokt, Krammer, Schiller, Kamenitzky, Eigel családok ősei voltak ezek az emberek.

Az üvegpalackok megjelenése előtt, a borvizet fahordókban, echós szekéren szállították nagy távolságra, egészen a bécsi vagy budapesti nemesi udvarokig.

1819-ben felfedezték a travertint, amelynek kitermelése napjainkig történt. Ugyanekkor indul meg a fakitermelés, fafeldolgozás, az erdők tulajdonosai Ditró, Szárhegy, Remete nagyközségek voltak.

1857 körül Pávai Vajna Elek megtalálta a barnaszén készleteket a Tinova legelőn. 1879-től már kitermelés folyik, kisebb nagyobb megszakításokkal napjainkig.

Legnagyobb értékünk mégiscsak az ásványvíz, mely számos betegség gyógyítója. A századok során számtalan szakember tanulmányozta ennek a víznek a minőségét. A XVI. században egy olasz Bucella nevű orvos Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemnek borszéki gyógyvizet ajánlott.

1770-ben a bécsi Krantz doktor tanulmányai és előadásai népszerűsítik a víz minőségét, 1793-ban, pedig egy orvosi lap is közzéteszi Neustadler doktor erre vonatkozó tudományos dolgozatát.

Felfedezik a földből feltörő víz külső gyógyhatását, gyorsan elterjednek a melegítés nélküli gyógyfürdők. A XIX. században már több fürdő is működik: Lobogó, Sáros, Lázár. Felzárkózik az infrastruktúra: villák épülnek, megjelenik az utcákon a közvilágítás, elkezdődik az útépítés Maroshévíz irányába, Baross Gábor mérnök irányításával.

A gyógy-turizmus hivatalosan 1918-ban indult el, a gyógyfürdők, kezelőközpontok megpróbálták eltüntetni a világháború borzalmas emlékeit. A két világháború között épülnek a gyönyörű csipkemintás favillák.

Ennek a látványos fellendülésnek az elismeréseként 1937-ben itt rendezik a Nemzetközi Balneológiai Kongresszust.

A szomorú emlékű szocialista rendszer sok negatív változást hozott: államosították a villákat, vendéglőket, fürdőket ezekből alakult meg a Borszéki Fürdővállalat, mint a turizmust irányító állami egység. Egy idő után átalakításokat végeznek a villákban, így szigetelést, fűtést, vízvezetést, hogy meghosszabbíthassák az üdülési időszakot. De a tökéletlenül végzett munkának nem volt látványos eredménye.

Borszék még ilyen körülmények között is turisták ezreinek jelentett kikapcsolódást, vagy gyógyulást.

Az 1989-es változások a nagy várakozások és remények helyett csak kiábrándulást hoztak. A hiányos törvényhozás, a sikertelen privatizáció, a személyes érdekek hajhászása a fürdőváros rohamos hanyatlásához, sőt országos érdekeltségű fürdővárosi státuszának elvesztéséhez vezetett.

Az utóbbi 2-3 év törekvései azonban biztatásként foghatók fel hogy a régi hírnevet mégiscsak sikerül majd visszaállítani.

 

I. 1. 7. 2.                      AZ ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÁSA – MULT ÉS JELEN    

 

A borszéki ásványvíz kiváló minőségének köszönhetően elismert és keresett cikknek számított az előkelő nemesi udvarokban, ezért is értékesítik immár 4oo esztendeje.

1773-ban Krant Heinrich professzor Ausztria őrgrófjának megbízásából azt tanulmányozza, hogy milyen gyógyhatása van a borvizeknek, ő emelte ki a Főkút és a Lobogó (1926-ban tűntek el) kiváló értékeit.

1774-ben L.Wagner egy tanulmányt közöl a borszéki ásványvizekről az " Academische Dissertat " című folyóiratban.

1825-ben a fürdő első orvosa dr. Schneit Daniel közli a " Borszéki gyógyforrások " című munkáját.

1863-ban J. Mayer, majd 1873-ban dr. Neustadter tanulmányozzák a borvizek hatását és elkezdik a gyógyfürdő építését majd 1893-ban a „Sibenburgische Quartalschrieft ” című lapban felsorolják azokat az elváltozásokat, betegségeket, amelyeket az ásványvizekkel gyógyítani lehet.

A Főkút vizét először 1803-ban elemezte egy bécsi orvos csoport, 1820-ban Pataky Sámuel, majd újra a bécsi egyetem végzi a kutatásokat. Ezt a sort folytatja dr. Than Károly , 1873-ban végzett felméréseivel, 1890-ben dr. Hankó Vilmos ellenőrzi a Főkút és a Köztársaság forrás vegyhatásait, beigazolódnak a jóval azelőtt kutató dr. Szilvássy János észrevételei a két forrás hasonlóságával kapcsolatosan.

A vegyi összetétel elemzése 1927-ben kezdődik meg a bukaresti, budapesti, kolozsvári egyetemi laboratóriumokban. A legutolsó vegyelemzések is azt mutatják, hogy a borszéki ásványvizek összetevői stabilak.

A borvíz palackozásáról, mint ipari tevékenységről csak 1804-1806 után beszélhetünk, miután Zimmenthausen Antal alsóborszéken felépítette a töltéshez szükséges üveggyárat.

A palackozás tavasztól őszig folyt éjjel és nappal, Ötvös Ágoston feljegyzései szerint napi 5000 palackot töltöttek, ezeket gyékény közé raktak és lovas szekereken indultak útnak Európába. Vasile Alecsandri, vándorútján (1844) Borszékre is eljut, a borvizek minőségéről, a palackozásról és a szállításról áradozva mesél.

1855-ben már fűtött töltősor biztosítja a palackozást a téli időszakban is, nő a termelés, és az echós szekereket felváltják a gépkocsik. " Oelhaffer " típusú töltőgépeket hoznak, melyek a legjobbaknak számítottak, és a napi kapacitás elérte a 20.000 palackot. A borvíz hamarosan eljut Egyiptomba, Amerikába, az európai piacokat nem is említve.

A borszéki víz minőségét számos kiállításon elismerik, díjazzák: 1878-ban a párizsi világkiállításon, 1882-ben, Berlinben, Triesztben, 1885-ben Budapesten tüntetik ki, ekkor adja Ferenc József császár az " Ásványvizek Királynője " nevet a borvíznek.

A két világháború borzalmai sebeket okoztak ezen a vidéken is, szerencsére nem ártottak a borvízforrásoknak, sem az értékesítésnek habár a palackozás nagyon lecsökkent azokban az időszakokban.

Jött az államosítás beköszöntött a szocialista gazdaság minden velejárójával a töltőde az " Apemin " nevet kapta. Fellendül a töltés az új gépeknek köszönhetően, felépül a viadukt, meghosszabbítják a keskenyvágányú vasútvonalat a maroshévizi állomásig, innen, pedig a CFR vagonjai viszik tovább a borvizet.

1989 decembere látványos változásokat hozott az üzem életében, új neve az " Ásványvizek Királynője R.T. " lesz. A privatizálás után 1998-ban az új tulajdonos a bukaresti " Comchim R.T. " lesz, létrejön a " Borszéki Romaqua Group R.T. ". A tőkeegyesítés beruházásokat és korszerűsítést eredményezett, a legkorszerűbb töltősorok elkezdték a pillepalackok töltését és az édesvíz palackozását is.

2004-ben az amerikai Berkeley Springs-i megmérettetésen a borszéki ásványvíz minőségét aranyéremmel jutalmazták.

Mindezen megvalósítások, a világ elismerése arra kötelez bennünket, és a következő generációkat, hogy őrizzük meg eme természeti kincsek egységét és minőségét, melyeknek városunk létét köszönheti.

 

 

I. 1. 8.  TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK

 

I. 1. 8. 1.                      AZ ÁSVÁNYVÍZ

 

A borszéki medence legfontosabb értéke az ásványvíz, a település ennek köszönheti évszázados hírnevét. Nagy hozama és széndioxid tartalma alkalmassá tette a borvizet a gyógykezelésre és élelmiszeripari értékesítésre.

 

EREDETE

 

A forráscsoportok kialakulása a pliocén korra tehető. A medence altalaját alapvetően a kristályos kőzetek képezik melyeket foltokban üledékes kőzetrétegek, fednek ezekre, pedig agyagos konglomerátum rakódik. A kristályos kőzetek üregeiben víz áramlik, összegyűl, ásványi anyagokkal telítődik. Az ásványokkal való telítés nagymértékben függ a vízáramlás dinamizmusától. A borszéki medence mészkőhegyeiben nagy hozamú ásványvízforrások erednek. A széndioxid biztosítja a kálcium-, magnézium-, -bikarbonátok egyensúlyát.

A medence ásványvízforrásai két csoportra oszthatók: az északi csoport a fontosabb, a kristályos mészkőrétegekből származó vizeket jelenti (1, 2, 3, 5, 6 források): és a déli csoport melyhez a 10, 11, 15 források tartoznak. Az üdülőhely legfontosabb forrásai az 1-es és 2-es kutak melyek a mészkőhegyek repedésein át törnek fel, rézharang fogja be a vizüket, egy emelkedő vezeték segítségével, szénsavas vizük töltésre alkalmas. A borvizet magas széndioxid tartalom, kalcium, magnézium ásványi anyagok jelenléte, vastartalom jellemzik. Ez a változatos vegyi összetétel különbözteti meg az összes többi ásványvíztől - innen származván gyógyító hatása is.

 

GYÓGYKEZELÉS

 

BELSŐ KEZELÉS

 

A borszéki ásványvíz kellemes ízű, üdítő és oltja a szomjat. A nagy mennyiségű széndioxid segíti a sósav kiválasztását, étvágygerjesztő hatása van, segíti az emésztést, emeli a vérnyomást, segíti a szívműködést.

Előidézi a hasnyálmirigy és a vesék kiválasztó műveletét, csökkenti a savtúltengést, jótékony hatását az egész szervezetre kiterjeszti.

Az elválasztó szervek jó működését is befolyásolja, feloldja a vesék által termelt homokot, követ, csökkenti a vizeletben a savasságot, növeli a vér PH értékét.

 

Belső kezelésre ajánlott, ivóvízkúraként az alábbi betegségek esetében:

 

·        az emésztőrendszer megbetegedései, az ehhez kapcsolható mirigyek működésének javítása, savelégtelenség, gyomor- és bélhurut

·        krónikus májgyulladás és annak utókezelése, epevezeték gyulladásának kezelése

·        II-es típusú cukorbetegség

·        pajzsmirigy elégtelenség (golyva)

·        vese és húgyúti gyulladások, vesekő, veseműtét utáni kezelés

 

KÜLSŐ KEZELÉS

 

A keringési rendszer megbetegedései, koszorúér-elégtelenség és perifériája, vérkeringés javítására szolgáló kezeléseket lehet végezni a borvízzel.

 

I. 1. 8. 2.          A TŐZEG

                         

Felsőborszéken, agyagos, nedves helyeken található, a Fokhagymás patak jobb szélén. Néhol eléri a 10 méteres vastagságot.

Az Egészségügyi Minisztérium elemzése szerint vegyi összetétele a következő:

·        -869, 49 dmc/g víz

·        párolgással kicsapódó anyagok 109, 72dmc/g

·        ásványi anyagok 20, 82dmc/g

·        növényi-ásványi iszap

 

Gyógyító hatása reumatikus bántalmak esetén bizonyított

 

I. 1. 8. 3.                      A BARNASZÉN  

                     

Kitermelni a múlt században kezdték, a helyi szükségletek kielégítésére. A borszéki barnaszén jó minőségű, 4000-5000 kcal/kg, salakanyaga 15-17 %; napjainkban a brassói és nagyváradi hőerőművek vásárolják fel a készletet.

 

I. 1. 8. 4.                      A ZSÍRKŐ

                         

A Hanczkel patak mentén a zsírkőkészletet 1954-ben kezdték kitermelni. A kristályos kőzetek és a mészkő szomszédságában is található kisebb mennyiségben.

 

I. 1. 8. 5.                      A FA

 

Az erdők jelentős hányada védett övezetben található, a fa így is Borszék gazdaságának fontos tényezője. A legelők, kaszálók nagy kiterjedése az állattartásnak kedvez, az alsóborszéki szántóföldeken csak burgonyát és takarmányt termesztenek.

 

 

I. 1. 9.  A KÖRNYEZET MINŐSÉGE

 

I. 1. 9. 1.                      A FELSZÍNI VIZEK

 

Az elhasznált víz visszafolyik a Borpatakba, és nagymértékben szennyezi azt.

A víztisztító állomás túlhaladott és korszerűtlen eljárásával nem felel meg az 1995/1. vízgazdálkodási követelményeknek.

Rontja a helyzetet az a tény is, hogy az ivóvízellátás mellett nem létezik mindenütt a csatornázási rendszer, így tovább szennyeződik a Borpatak vize, ezáltal veszélyeztetve az ásványvizek minőségét is.

I. 1. 9. 2.                      A LEVEGŐ

 

A mérések azt mutatják, hogy a nyári időszakban, a város központjában és a főút mentén nagymértékű a porülepedés, melynek összetételében az országúti forgalomból származó ólmot, kadmiumot, nikkelt és krómot mutattak ki.

 

I. 1. 9. 3.                      A TALAJ

 

A mérések eredményei nem felelnek meg az országos környezetvédelmi előírásoknak, a főút mentén a talajminták is kimutatják a gépjárműforgalomból származó ólmot, rezet, cinket, kadmiumot, krómot és nikkelt.

A főúttól távolabbra eső térségben a szennyeződés jelentéktelen.

 

I. 1. 9. 4.                      A ZAJÁRTALOM

 

A város központjában, a 15-ös országúton, valamint a Romaqua Group irányába vezető úton a megengedettnél magasabb a zajszint.

A zöldövezetnek köszönhetően nem távol az említett zónáktól a zajszint rohamosan csökken, elérvén a természetes alapzaj szintjét.

  

  

I. 1. 10.            VÉDETT ÖVEZETEK   

 

A 2000/5. törvény valamint a Megyei Tanács 1995/13. Határozata a következő területeket nyilvánította védetté:

·        a 40 ha kiterjedésű KEREKSZÉK nevű karsztzónát, ahol az országban a legjelentősebb travertin készlet található, a Cseppkőbarlang, Jégbarlang és Medvebarlang környéke

·        a HÁRMASLIGET nevet viselő növényrezervátum, a kb. 2 ha mocsaras terület, itt található a jégkorszak maradványa , a törpenyír ( Betula Humilis )

·        az 1997/101. Kormányrendelet által védettnek nyilvánítottak az édesvíz és iszaptelepek . A védettség valójában csupán az 1-es , 2-es forrásra és F4 -es kitermelésre vonatkozik.

A 2000/109. Sürgősségi Kormányrendelet értelmében egészségvédelmi előírásokat fogalmazott meg a Nemzeti Rehabilitációs Intézet és az Egészségügyi Minisztérium a fürdőtelep legnagyobb részén.

 

I. 1. 11.            A TELEPÜLÉS TÁJJELLEGE

 

Borszék egy hegyvidéki városka, különlegesen szép fekvéssel, mivel egy medencében helyezkedik el, és maga a medence is kétszintes, Alsóborszékből és Felsőborszékből áll. Általában a város részei jól elkülöníthetőek, a lakótelepek, a zöldövezetek, és a fürdőhelység, az utcák a természetes adottságokat követik.

A város zónákra van osztva annak érdekében, hogy a tájékozódás könnyebb legyen.

Felsőborszék jellegzetes hegyvidéki üdülőhely. A feltételek, az erőforrások, az építőanyag (fa), az ásványvíz, befolyásolták a város arculatát, az utcák vonalát és szélességét, a fontosabb épületek helyét, a parkok helyét, valamint rányomták bélyegüket az épületek tervezési stílusára is.

Borszéken sokféle látnivaló akad, melyek egymástól eltérőek, mégis van bennük valami közös, valami összetartó és ez megkülönbözteti más hasonló hegyvidéki városoktól.

Ugyancsak egyedülálló a rengeteg forrás, mely a város fürdőtelepi értékét nyújtja. Ez főként Felsőborszéken hangsúlyozott, az üdülőházak formája, kiegyensúlyozott elrendezése nyugalmat, harmóniát sugall. A turisták érdeklődését ezen kívül felkelti a Medvebarlang, a Jégbarlang és a Cseppkőbarlang.

A fürdőtelep szépségeit nagymértékben kiemeli a fény esése, Borszék a nap bármelyik szakában, hajnalban, vagy este különleges látványt nyújtván. A látvány nemcsak nyáron, hanem télen is elragadó, a medencét koszorúzó hegyek a stabilitás, a biztonság érzését keltik.

Az útelágazások segítségével eljuthatunk a fontosabb épületekhez, az utcák és fontosabb épületek helyzete és kapcsolata különleges kilátást biztosít, kihangsúlyozván a zöldövezetek fontosságát, és biztosítja az útvonalak változatosságát.

Mindamellett azonban, hogy a település felépítése nagyon természetes, spontán, azért mégiscsak magán viseli a hegyvidéki üdülőhelyek jellegzetes vonásait (villák, sétányok, parkok, források).

A Hétvezér utca vonala fogja egybe és köti össze a parkokat és épületeket, az utcán végig nézve tekintetünk a domináns épületekbe és érdekes parkokba, borvízkutakba ütközik, az út végén, pedig ott találjuk legfőbb forrásainkat és a központi parkot.

A terület alakzatát és természetes formáit őrzik és követik az épületek is, melyeket a tervezők ízlésesen helyeztek el a környezetben.

 

 

POZITÍVUMOK

 

 

NEGATÍVUMOK

 

 

 

I. 2.      GAZDASÁGI ÉLET

 

I. 2. 1.  INFRASTRUKTÚRA

I. 2. 1. 1.          ÚTHÁLÓZAT

 

 

Az úthálózat hosszúsága összesen:                     40km

Amiből:

·        aszfaltút                                                      11km

·        földút                                                          29km

 

A forgalom közepes nagyságú:

·        15. országút (DN)              1815 gépkocsi/nap – Maroshévíz-Borszék-Tölgyes

·        128 megyei út (DJ)             csupán fakitemelők használják – Borszék-Ditró

 

Ezek az utak biztosítják a közlekedést a környező településekkel. A forgalom nagysága miatt a 15-ös országút e részén folyamatos felújítás szükségeltetik.

A parkolási felület nem elegendő és nem kellően rendezett, emiatt az autók a járdákon parkolnak.

Az utak III. kategóriájúak, kétsávosak vagy éppen egy, melyeket a IV. kategóriába sorolhatunk.

Felsőborszéken az aszfaltút minősége megfelelő a forgalomnak, viszont nincs elegendő parkoló és járda a gyalogosoknak.

Az utakon kívül találunk túravonalakat kb. 10 km hosszúságban, ezek a különféle látnivalókhoz vezetnek (Medvebarlang, Jégbarlang) valamint a Bükkhavasra. A túravonalak és sétányok el vannak látva turisztikai jelzésekkel, amelyek megkönnyítik a tájékozódást.

A város területén négy nyilvános parkolóhely található:

·        a Petrom benzinkút mellett 500 m2 – a teherforgalom részére

·        az Info Turism iroda mellett 200 m2

·        a helység központjának a közelében 300m2

·        a Camping mellett 50m2

 

Ezen parkolóhelyek 150-180 férőhelyűek és aszfaltozottak.

 

I. 2. 1. 2.          VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZGAZDÁLKODÁS ÉS TISZTÍTÁS

        

A város vízellátását (kezelés, vízvezetés, javítás) valamint a szennyvízszállítást és derítést jelenleg a S. C. Romaqua Prest S.A. végzi.

IVÓVÍZELLÁTÁS

 

A " Hétvezér " vízmű két dréncső segítségével vezeti a források vizét egy gyűjtőmedencébe, innen a vizet pompával a tárolóba nyomják.

Ez a rendszer acél és vascsöveken keresztül vezeti 18, 6 km hálózaton a vizet, ez látja el ivóvízzel a fürdőtelepet.

A Hanckel patak mentén lévő forrásokat 17 kút és 4 vasbeton kamra gyűjti össze, innen kapja Alsóborszék az ivóvizet, melyet klórral kezelnek. Ez a vízvezeték 2, 075 km hosszú.

A két fő rendszer (Hétvezér és Hanckel) a 15 l/s hozamával pillanatnyilag kielégíti a város ivóvíz szükségletét. Ellenben a turizmus fellendülésével számolni kell az ivóvíz hozamának a növelésével.

SZENNYVÍZ HÁLÓZAT ÉS DERÍTÉS

 

A szennyvízvezeték – hálózat a város területén csak 60-70%-os . A betoncsövek 11,986 km hosszúságban vezetik az elhasznált vizet ( szennyvizet ) a várostól 1,2 km-re levő tisztítóállomásra.

Az 1950-60-ban épült rendszer túlhaladott, megrongálódott, hiszen az elhelyezése sem megfelelő (a városba vezető út alatt van) valamint a talaj savassága hozzájárult a rendszer leromlásához.

Az esővíz-elvezető hálózat csak a fürdőtelepen létezik, ez a Fokhagymás patakba vezeti a csapadékot.

A rossz csatornázási feltételek szennyező és ártalmas tényezőnek számítanak Borszéken.

 

            A derítő állomás csak mechanikus lépcsőből áll:

·        2 fémrács

·        ülepítő

·        iszapágy

 

A derítőállomásból kilépő víz a Borpatakba ömlik, összetétele nem lévén megfelelő az előírásoknak.

 

I. 2. 1. 3.          HULLADÉKGYÜJTŐK

 

A háztartási hulladékot összegyűjtik, elszállítják a várostól kb. 5 km-re levő szeméttelepre, amit a 15-ös országútról lehet megközelíteni. A tárlóhely területe kb. 3 ha, fenyők és egyéb fák szegélyezik. Évente kb. 2. 000 m3 hulladékot tárolnak itt. A terület alapzata agyagos ezáltal megakadályozza a szennyező anyagok a talajba való szivárgását védvén a környezetet a szennyeződéstől.

A hulladékgyűjtő egyéb felszereltséggel nem rendelkezik, így nincs vízvezetéke, derítője, és nem biztosít lehetőséget a szelektív szemétgyűjtésre.

I. 2. 1. 4.                      HŐENERGIA

                  

Borszék nem rendelkezik gázvezetékkel. Az épületek zömét fával fűtik. Központi fűtéses házak is akadnak, de ezek száma nagyon kevés.

I. 2. 1. 5.          TELEFONHÁLÓZAT 

                    

A városban a digitális telefonközpont szolgáltatja az összeköttetést, valamint a GSM rendszer (Orange, Connex és Zapp).

I. 2. 1. 6.          ZÖLDÖVEZETEK                  

                       

     A városban található zöldövezetek a következőképpen oszlanak el:

 

A zöldövezeteken kívül a városhoz tartoznak kaszálók, valamint termőföldek, melyek hozzájárulnak a város egészséges környezetéhez. A zöldövezetek és erdők melyek az egész várost körülveszik, biztosítják a hőmérséklet egyensúlyát, a levegő tisztaságát, és csökkentik a szél intenzitását.

 

I. 2. 1. 7.          A LAKÓTERÜLET

 

A lakóházak és tömbházak a 15. országút, a 128-as megyei út valamint a helyi utcák mentén helyezkednek el.

A városközponti lakótelepe négyemeletes tömbházakból áll.

A lakások különféle kategóriákba sorolhatók állapotuk szerint, a lakások zöme középszerű állapotban van, következő okoknál fogva:

 

A tömbházlakásokban nincs központi fűtés, nincsenek folyamatos javítások, újítások. A lakások helyzete állapotuk szerint a következő:

 

 

A lakóházak alapanyaga általában tégla, kőalapzattal. A tetők nagy része cserép azonban szép számban léteznek faházak is. Évente Borszéken általában 3 lakóházat építenek.

 

I. 2. 1. 8.          ARHITEKTURÁLIS ÉRTÉKEINK

 

1.      Az Ortodox fatemplom – 1847 (katolikus majd görög katolikus utólag ortodox)

2.      3-as forrás (Madonna), 5-ös (László), 6-os (Lázár), 10-es (Kossuth), 11-es (Petőfi)

3.      Az Ősforrás (Ostoros) XX. század elejétől

4.      51-es villa (Emil) -1936

5.      53-as. villa (Doru) -1936

6.      60-as villa (Vasalopol) -1880

7.      56-os villa (Barbu) – 1896

8.      14-es villa (Szentkovits) – 1933-1935

9.      A néhai villanyüzem – a XIX század végétől

I. 2. 1. 8.          VÁROSTÖRTÉNETI LÁTNIVALÓK

 

1.      Hétvezér sétány                                   

a.       17-es villa (Bernstein), 19 (Stoica), 20 (Heiter), 71 (Budapest) (XX század eleji épületek)

b.      kultúrotthon (Spielman)

c.       Faget vendéglő (Rózsakert)

d.      3, 5, 6 források

e.       Zsinagóga

f.        Mélik panzió 1845

g.       Remény szálló 1883

 

2.      Kárpátok utca

 

a.       15-ös villa (Nefelejts), 23 (Csilla), (XX század eleji épületek)

 

 

I. 2. 2.  GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK

 

I. 2. 2. 1.          ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÁS

 

A palackozás 1806 óta folyamatos, csak rövidebb pangás jellemezte a világháborúk idején. A hagyományt a `89-es rendszerváltást követően az " Ásványvizek Királynője R.T. " folytatta, ma ezt a tevékenységet a " Romaqua Group R.T. " látja el.

A palackozási technológia állandóan modernebb lett, 1998-tól az " Ásványvizek Királynője R.T. " társult a bukaresti " Comchim RT " - vel, két új töltősor már pillepalackba tölti a vizet; a német Krupp Corpoplast és az olasz Sasib Beverage cégek gépeit felhasználva.

2001-ben folytatódik a korszerűsítési folyamat, német és svájci (Netstal, Krones) töltősorokkal bővítik a rendszert, újabban már a borszéki szénsavmentes forrásvizet is palackozzák.

Mint a román piacok listavezetője ez a töltőállomás megkapta az ISO 9001 nemzetközi minősítést.

A teljes mértékben magántőkével működő " Borszéki Romaqua Group RT " már nagyon sok oklevelet, érmét és kitüntetést mondhat magáénak.

2003-ban a palackozás 0, 25 l és 0, 75 l üvegek töltésével bővült. Ezek a beruházások új munkahelyeket teremtettek, jelenleg az üzemben 569-en dolgoznak.

A forgalom után (980. 000 mil. lej ) a ROMAQUA GROUP S.A. BORSEC a megyében az első három legfontosabb vállalat közé tartozik.

 

I. 2. 2. 2.          BÁNYÁSZAT

 

A kitermelő ipar az altalajkincsek gazdagságának köszönhetően jelentős volt.

Ide sorolhatjuk a travertinbányát amely, 1819 óta működött, ezt a travertint használták többek között a Scanteia Ház, a Nép Háza és a bukaresti metró építésénél. A készlet kiürülése végett napjainkban a kitermelést leállították

Nem messze ettől a bányától kalcium és magnézium karbonátot tartalmazó kőzetet is kitermeltek, ezt porrá törték és sűrített állati takarmányként értékesítették.

Hévíz felől érkezve jobbra található a kőszénbánya, mely nemrég még 400 embernek adott munkát, ma már csupán 115-ön dolgoznak ennél az egységnél.

A geológiai készlet 1. 700. 000 t ebből kb. 36. 000 tonnát bányásznak évente, habár nagy kalóriaértékű, és jó minőségű barnaszén, az elavult technológia és a jelenlegi viszonyok bizonytalanná teszik ennek az iparágnak a jövőjét.

 

I. 2. 2. 3.          TURIZMUS

 

A XIX. sz. második felétől Borszéket a fellendülés jellemzi. 1850-től kezdik építeni a források közelében a villákat. A vendégfogadásra még kevés hely van. A villák csak a nyári szezonban működtek a téli üdülésre nem voltak berendezkedve. Ekkor Borszék nyári üdülőnek számított, gyógykezelést nem végeztek. Évi 400 látogató fordult meg itt 1856-1863 között. 275-330 vendég érkezett 1864-1866 között, 1868-1874 között, pedig már 500-an látogattak borszékre.

1874 után megnő a vendégek száma, eléri az 1155-öt, de a világháborúk visszavetik a turizmust, csak 1948 után lendül fel ismét. Az államosítással a villák az Egészségügyi Minisztérium tulajdonába kerülnek, felújítják őket, klubokat nyitnak, Borszék felkészül 14. 000 turista fogadására.

1918 és 2001 között Borszék a szív és érrendszeri problémák, emésztőszervi megbetegedések kezelésére volt berendezkedve. Ez egy 12 szobás kezelőközpontból állt, a szakorvosok, asszisztensek, mentősök, fogorvosok, és laboratóriumok a teljes rehabilitációt biztosították.

A kezelőközpont a beutaltakon kívül ellátta az átutazókat, külföldieket is az év minden szakában.

A kezelést a következő helyiségekben végezték:

o       Központi Pavilon - itt 120 személyt lehetett elhelyezni, a bázison 70 fürdőkád állt rendelkezésre, öltöző és pihenőkabinok, a medencében a meleg ásványvízfürdő mellett gyógytornát is alkalmaztak.

o       Kezelőközpont (Poliklinika) - az orvosi ellátás mellett itt is működött gyógynövény-fürdő, masszázs, ülőfürdő, paraffin-pakolás, galvánfürdő, ultraibolyás kezelés, ezen kívül volt fizioterápiás, ultrahangos, ionizáló, mágneses kezelés is.

o       Gyógytorna végzésére kialakított teremben a rehabilitációs gyakorlatokat végezték

o       Működött egy olyan kabinet is, amely 20 beteg keringési rehabilitációját végezte.

 

A kezelőközpont működésének az egészség visszaadása volt a célja, valamint az, hogy csökkentse a munkaképtelenség idejét.

Az egységesen összehangolt folyamathoz hozzátartozott a szabadban való séta, a gyógytorna, a sportolás, a kikapcsolódás.

A fürdővállalat (SCAT) jelenlegi, hozzá nem értő, szervezésképtelen igazgatósága mindezen szolgáltatások megszűnéséhez vezetett.

 

 

1988

1998

2003

Db

Helyek

Turisták

Db

Helyek

Turisták

Db

Helyek

Turisták

Szállodák

-

-

-

1

68

1501

3

119

1400

Kemping

76

152

350

60

120

200

72

150

180

Villák

70

2690

18620

12

332

1507

11

257

565

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

146

2842

18970

73

520

3208

86

526

2145

 

Ez a helyzet a tőkebefektetés hiányának a vendégfogadás elégtelenségének tulajdonítható.

A villák visszakerültek a magánszférába, az újra elindult turizmus pedig, csak a szállás és étkezés biztosítására vállalkozik.

Épültek villa-rendszerű házak, kis hotelek, felújítottak néhány magántulajdonban lévő villát

Jelenleg egyetlen gyógykezelést végző orvosi rendelő működik.

A városi tanács törekvései közé tartozik a fürdőhely fellendítése, emiatt kedvezményeket biztosít a beruházóknak.

Lehetőség van villa- és területvásárlásra is. A turizmus újjászületésével kevesebb lenne a munkanélküliek száma, csökkenne a szegénység, beindulna a város szociális fellendülése. A villák, hotelek területének a Tanács általi visszaszerzése a néhai fürdővállalattól jogilag nagyon bonyolult, sokszor kerül sor bírósági eljárásokra.

A 92-es dekrétum értelmében a területek a Városi Tanács tulajdonában vannak, ezeket olyan magánszemélyeknek vagy társaságoknak adná bérbe, akik szeretnének lendíteni a turizmus döcögő szekerén.

 

I. 2. 3.  A MAGÁNTŐKE ALAKULÁSA

 

A városban bejegyzett 84 kereskedelmi egység közül csupán 54 működik

A gazdasági tevékenység a következőképpen oszlik meg:

 

 

Néhány egyéni / családi vállalkozás is akad, az a következőképpen oszlik meg

 

 

Annak ellenére, hogy Borszéknek rengeteg turisztikai adottsága van, a turizmussal nagyon kevesen foglalkoznak a városban.

Annak érdekében, hogy a turizmus újra fellendüljön a Helyi Tanács, támogatja a befektetőket, azáltal, hogy szerződéseket köt, földet, területet ad bérbe a város területén.

Különféle szerződéseket már meg is kötöttek, (43-at) melyek közt van az orvosi ellátásra vonatkozó, távközlést, turizmust elősegítő, vagy fakitermelésre vonatkozó szerződés.

 

 

POZITÍVUMOK

 

 

NEGATÍVUMOK

 

 

 

I. 3.      A TÁRSADALOM

 

I. 3. 1.  A NÉPESSÉG STRUKTÚRÁJA ÉS DINAMIKÁJA

 

Amint a mellékelt ábra is mutatja, Borszék népessége folyamatosan nőtt egészen 1987-ig, ezután csökkenni kezdett, különösen 1989 után.

 

A népesség csökkenésének főbb okai

 

o       a születési és elhalálozási arány, az élve született csecsemők száma jóval kevesebb, mint az elhalálozások száma

 

 

o       a kivándorlás (a lakosság csaknem 6%-a) - a kivándorlók száma főként 1989 után növekedett meg, ez elsősorban a gazdasági helyzet kilátástalanságának tulajdonítható

 

Ország

Kivándoroltak

száma

Magyarország

124

Németország

24

Kanada

5

Franciaország

4

Izrael

3

U.S.A.

2

Kuweit

2

Szlovákia

1

Brazília

1

Összesen

166

 

A borszéki társadalom - amint az alábbi statisztika is mutatja - öregszik

 

 

A nők aránya nagyobb (52 %) a férfiakéhoz (48 %) képest.

 

 

I. 3. 2.  NEMZETISÉGI ÉS VALLÁSI STRUKTÚRA

 

Borszéken a lakósság nemzetiség szerint - a 2002-es népszámlálási adatoknak megfelelően - a következőképpen oszlik meg: 78 % magyar nemzetiségű, 21 % román és 1 % egyéb nemzetiségű.

Eddig jelentősebb etnikai konfliktusok nem voltak, a társadalom a békés együttélés és tolerancia jegyében él.

A vallási összetétel a következő képet mutatja:

I. 3. 3.  SZOCIÁLIS GONDOZÁS

 

Városszinten a Polgármesteri Hivatal a következő szociális segélyeket biztosítja:

 

o       A Polgármesteri Hivatal keretén belül működik a gyámhatóság, valamint a szociális gondozás. A 416 / 2001. törvény értelmében az egyedülálló, vagy alacsony jövedelemmel rendelkező családok szociális segélyben részesülhetnek. A biztosított összeget a családok / személyek havonta kapják. Ugyancsak ennek a szolgáltatásnak a keretén belül kezelik a sürgősségi eseteket, a fűtőanyag - pótlékot és a gyermeksegély kiutalását is.

 

 

 

 

 

2002

2003

Szociális segélyek

Benyújtott dossziék száma

30

6

Elfogadott dossziék száma

24

6

Juttatás összege

114.563.000

98.718.000

Sürgősségi segélyek

Benyújtott dossziék száma

2

--

Elfogadott dossziék száma

2

--

Juttatás összege

10.000.000

--

Fűtéspótlék

Kérvények száma

67

55

Juttatás összege

17.500.000

19.250.000

Segély újszülöttes családok részére

Kérvények száma

24

16

Juttatás összege

33.600.000

22.400.000

Állami segély kiskorúak részére

Kérvények száma

27

20

 

 

o       A 119 / 1997. törvény értelmében a gyerekes családok pótlékban részesülhetnek. Összesen 93-an igényelték ezt a pótlékot. A benyújtott dossziékat, ellenőrzésük után az intézmény alkalmazottai a Hargita Megyei Munkaügy és a Társadalmi Szolidaritás szociális gondozói irodájához továbbítsák.

o       A Polgármesteri Hivatal alkalmazottaiként dolgoznak szociális gondozói státusszal olyan személyek, akik fogyatékosokat gondoznak. A személyeket egyéni szerződéssel alkalmazták, és joguk van a fizetett szabadsághoz, egészség biztosításhoz, és különféle társadalombiztosításokhoz. A 2003-as év végén 11 testi fogyatékost számlált a város, ezek közül 3 kiskorú.

o       Ugyancsak a Polgármesteri Hivatal keretén belül működik a gyámsági tanács és a szociális gondozás, mely a Caritas Szervezettel - az otthoni szociális és beteggondozást támogató szervezet - működik együtt. A Caritas szervezet otthoni szolgáltatásai a következők:

§          Egészségügyi ellátás: injekció, katéterezés, gyógyfürdők, gyógyszerellátás, vérnyomásmérés, masszázs, inhalálás, stb.

§         Alapvető segítség: fürdetés, öltöztetés, etetés, főzés, felvigyázás,

 

A szakképzett szociális gondozók száma:          2

A szolgáltatásban részesülők száma:                  73

 

I. 3. 4.  KISKORÚAK VÉDELME

 

o       Jelenleg Borszéken 11 kiskorút tartanak számon, akik családoknál vannak elhelyezve. A családoknál való elhelyezés értelmében a család / személy jogában áll egy vagy több kiskorút befogadni, felnevelni, taníttatni. A befogadónak egy sor dokumentummal kell bizonyítania, hogy képes lesz ellátni ezt a feladatot. A befogadó családokat időnként ellenőrzi a gyámsági tanács.

o       Napjainkban 4 borszéki származású gyerek él menhelyen. Ezen kiskorúak nevelésére és taníttatására a Polgármesteri Hivatal havonta 5.160.000 lejt fizet, egy, a Hargita Megyei Tanáccsal kötött szerződés értelmében.

o       2001-2003-ban a gyámsági és szociális gondozói tanács 85 szociális környezetrajzot készített a családoknál elhelyezett kiskorúak helyzetéről. Az ellenőrzések tárgya a gyerekek ellátása, taníttatása, nevelése és életkörülményeik vizsgálata voltak.  A szociális ankét célja a pótlék kiutalása volt, némely esetben az elvált családok helyzetét mérték fel. Olyan eset is akadt, amikor a rendőrség igényelte a szociális ankét elkészítését.

 

 

I. 3. 5.  A CIVIL TÁRSADALOM

 

I. 3. 5. 1.                      A " PRO BORSZÉK " ALAPÍTVÁNY

           

Az alapítvány 1996. december 16-án jött létre. Nonprofit, független a politikától. Főbb céljai a következők:

o       kulturális események támogatása

o       helyi kiadványok (írott, elektronikus) támogatása

o       tanfolyamok szervezése

o       képzések anyagi támogatása

o       kulturális, sport, közéleti rendezvények támogatása és szervezése

o       a borszéki turizmus fejlesztésének támogatása

 

Főbb magvalósítások:

o       a " Források " című helyi újság működtetése

o       alkotótábor megszervezése minden évben

o       a Borszéki Napokon - mely a város legfontosabb eseményei közé tartozik - társszervező

o       több könyv kiadása: Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán, Barangolás a múltban, Borszék és Maroshévíz a korabeli képeslapok fényében, Domus Historia, Borszék története képekben

o       a Legszebb Park nevű verseny támogatása (a versenyben részt vettek a diákok, akik díjat nyerhettek)

o       a kulturális tevékenységek finanszírozása

o       Mikulás és Karácsonyi ajándékosztás

o       a fúvószenekar anyagi támogatása (tandíj a karmesternek, hangszerek javítása, egyenruhák vásárlása)

o       Gyermeknapi ajándékosztás

o       idegen diákok anyagi támogatása

o       betlehemezők útiköltsége és étkeztetése

o       a 2003-as Szilveszteri utcabál társszervezője

 

I. 3. 5. 2.                      A BORSZÉKI ISKOLA EGYESÜLET

 

2003-ban alakult, nonprofit szervezet céljai:

o       a támogatás, az anyagi segítségnyújtás iskolai ösztöndíjak formájában.

o       iskolai táborok, versenyek, kulturális, sport, művészeti és turisztikai tevékenységek támogatása

o       tanulmányi ösztöndíjak

o       az iskola technikai felszereltségének javítása

 

Az egyesület jövedelme elsősorban adományokból, támogatásokból áll.

Tagjainak száma jelenleg 25.

I. 3. 5. 3.          A BORSZÉKI IFJÚSÁGI FÓRUM

           

A B.I.F. független, nonprofit intézmény, fő célja a borszéki fiatalok összefogása és azok tevékenységének koordinálása.

A fórum főbb célkitűzései a következők:

o       kulturális, szórakoztató és sportesemények szervezése nem csak fiataloknak

o       más ifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartás

o       tapasztalatcsere és együttműködés az országban és külföldön

o       különféle előadások szervezése

o       versenyek és műsorok szervezése a jelentősebb eseményekkor (Borszéki Napok, Karácsony, Húsvét, Bálint Nap, Halloween, December1, stb.)

o       környezetvédelem

o       tájékoztató iroda létrehozása

o       ifjúsági tanácsadás az állásbörze, családi és pályaválasztási tanácsadás, különféle kiadványok.

 

A B.I.F. tagja lehet bármely fizikai személy, aki egyetért a szervezet céljaival, valamint anyagilag vagy erkölcsileg támogatja annak aktivitását.

I. 3. 5. 4.          A SÍEGYLET

 

Szintén nonprofit intézmény, a borszéki veteránsízők hozták létre, azzal a céllal, hogy fejlesszék, támogassák a sízést ezen a vidéken, működési elvei megegyeznek a Román Síegyesület - Biatlon- szabályaival. Egyéb céljaik közt szerepel az egyéb ilyen típusú, belföldi és külföldi egyesületekkel való kapcsolattartás, a fair-play , becsületes verseny elvének betartása.

Főbb célkitűzései a következők:

 

A Sí egylet jövedelme a kiinduló tőkéből, a tagok hozzájárulásából, a tőke legális befektetéséből, származó haszonból, a városi költségvetésből, saját aktivitásból származó jövedelemből, támogatásokból és adományokból tevődik össze.

 

I. 3. 5. 5.          A VENDÉGVÁRÓK SZÖVETSÉGE

           

2000-ben alakult, hivatalosan 2002-ben jegyezték be, célja a turizmus fellendítése.

A Szövetség tevékenysége során igyekszik különféle turisztikai szolgáltatásokat nyújtani az üdülőknek, létrehozott egy turisztikai irodát, tájékoztató füzeteket adott ki.

A weboldal, az iroda és a tájékoztató füzetek bemutatják a városban lévő szállás-, szórakozás- és egyéb lehetőségeket.

Jelenleg borszéken kb. 500 személy számára létezik szálláshely (hotelek, villák, camping, magánházak, valamint 6 vendéglő ).

A Szövetség 18 tagot számlált a létrehozásakor, most 16 tagú, a legtöbb tagja magánvállalkozó, vagy kereskedelmi társaság.

A Vendégvárók Szövetségének tevekénységei főként a Hóünnepély szervezése, kiállítások, megbeszélések valamint a turizmus promoválása és a turisztikai szolgáltatások minőségének növelése.

           

 

I. 3. 6.  OKTATÁS ÉS KULTÚRA

I. 3. 6. 1.   OKTATÁS

 

Borszéken egy óvoda és egy általános iskola működik, mindkettő román illetve magyar nyelvű.

Az 1999-2000-es tanévtől az iskolában egy pincér-szakács profilú szakmunkásképző iskola is működik (a 2004-2005-ös tanévtől az osztály profilja pincér-elárusító). 2001-ben, pedig humán profilú esti tagozat is indult.

A 1995-2002-es tanévekben a tanulók száma a következően alakult:

 

ÉV

OVODÁSOK

ISKOLÁSOK

1995 – 1996

128

298

1996 – 1997

102

277

1997 – 1998

101

299

1998 – 1999

91

296

1999 – 2000

95

315

2000 – 2001

95

314

2001 – 2002

99

329

 

            A 2003-2004 –es tanévben pedig:

 

Az iskolában különféle csoportok, körök működnek, mint pl. a cserkészek tevékenysége, a környezetvédő csoport, kerámiakör, stb.

A tanügyben dolgozók száma és státusza állandó változásban van; majdnem minden évben módosul az összetétel, annak következtében, hogy egyes tanárok egyéb munkahely után néznek (ennek fő oka az alacsony bérezés), mások szakképesítést nyernek, vagy egyetemre iratkoznak be (általában távoktatásra).

A 2003-2004-es tanévben, a tanügyben dolgozók száma a következő volt:

·        összes tanügyi alkalmazott                     27

·        szakképzett tanárok / tanítók                 22

·        szakképzetlen helyettesek                     3

·        egyetemet végző helyettesek                 2

·        egyéb alkalmazottak                             8

  

Az iskola keretében több szakkör működik:

 

Kör neve

Létszám

Tevékenység

·        cserkészek

50

·        cserkésztalálkozók, táborok, versenyek

·        Zöld Szív

80

·        környezetvédelem (vizek, növények, állatok)

·        kerámiakör

50

·        esztétikai érzék fejlesztése

·        De Angelis gyerekkórus

30

·        kórustalálkozók bel és külföldön

·        Művészeti népiskola

30

  • zenélés különféle hangszereken, fellépések a városban szervezett rendezvényeken.

 

Az iskolában 22 tanterem létezik, ezek közül 6 tanterem teljesen felújított állapotban van (új bútor, hajópadló), a többi tanterem felújítására a következő években kerül majd sor, minden évben 2-3 terem modernizálását végzik el.

Az informatika kabinetben 10 db 486-os típusú számítógép van.

Az előző években úgy az iskolát, mint az óvodát ellátták termopan ajtókkal és ablakokkal. A tanárok rendelkezésére áll egy nyomtató és egy fénymásoló. Ezeket a pedagógusok ingyen használhatják, amennyiben az általuk nyomtatott vagy fénymásolt anyag a tanítási folyamathoz szükségeltethetik.

A tornaterem ugyan fel van szerelve zuhanyzóval és mosdóval, ez azonban sürgős javításra szorul.

Az iskola és óvoda épületének központi fűtése van.

I. 3. 6. 2.          KULTÚRA

 

A város kulturális eseménynaptár a 2004-es évre a következő volt:

 

 

A rendezvényekhez szükséges pénzösszeget a kultúrotthon pályázatok útján, helyi támogatóktól, a Polgármesteri Hivataltól, vagy a Megyei Tanácstól kapja.

Borszéken két kultúrotthon is működik, a felsőborszéki kultúrotthonban van a könyvtár, amelyben kb. 36.000 könyv áll az olvasók rendelkezésére. Az alsóborszéki kultúrotthonban is található egy 6000 példányt számláló könyvtár. Az alsóborszéki kultúrotthonban van a fúvószenekar próbaterme, valamint egy előadóterem; mindkét épület, de főleg az alsóborszéki sürgős renoválásra szorul.

Borszéken néhány együttes is működik némelyik régebbi, akadnak próbálkozások újabb együttesek létrehozására is, főleg fiatalok és iskolások körében.

 

Együttes

Létesült

Tagszám

Tevékenységek

  • Fúvószenekar

1926

36

- találkozók, koncertek, táborok

  • Cantum Novum Kórus

1930

30

- kórustalálkozók, helyi események

  • Néptánc és mazsorett csoport

2004

22

- helyi fellépések

 

Ezeken kívül van néhány könnyűzenei, illetve moderntánc együttes (Nagy Duó, Galaxis, Yoyo) melyek a különféle szórakoztató rendezvények állandó fellépői.

 

I.3.6.2. SPORT ÉS SZÓRAKOZÁS

 

Borszéken a sportolás az 1918 - 1920-as évek táján kezd népszerűvé válni.

1920-ban a városnak már labdarugó egyesülete volt, mivel ez a sportág volt a legkedveltebb.

A labdarúgás mellett a kedvenc sportok közé tartozott az alpesi sízés, korcsolyázás, tekézés, asztali teniszezés, sakkozás úgy a helyi lakósság, mint a turisták körében.

Azon vendégek, akik kezelésre vagy pihenni jönnek, nagyon kedvelik a gyalogtúrákat, és kirándulásokat.

A fotbal pályát 1925-ben építtette Valtzer, az akkori fürdővállalat igazgatója majd 1930-ban felújították.

Néhány évvel ezelőtt a Nádas sportbázis is működött Borszéken, egy természetes jégpálya, úszómedence, teke és teniszpálya, napjainkban már egy sem használható közülük.

 

I. 3. 7.  EGÉSZSÉGÜGY

 

Az egészségügyi ellátást egy családorvos rendelő, egy fizioterápiai rendelő, egy mentőállomás, egy otthoni betegápoló központ, egy gyógyszertár biztosítja. Tervek vannak egy fogászati rendelő létrehozására is.

A lakósság egészségi állapotát befolyásolja az egészségügy csökkenő állami támogatottsága, a növekvő munkanélküliség, az alacsony életszínvonal, és a rosszul működő egészségügyi reform is. Ezek a tényezők hozzájárulnak a népességszaporulat csökkenéséhez is, az utóbbi 10 évben az elhalálozások aránya jóval magasabb, mint a születéseké.

A születési hányados csökkenő:

 

                        1992                10,149 ‰

                        1993                  8,024 ‰

                        2002                  8,729 ‰

                        2003                  8,030 ‰

 

            Az elhalálozási hányados, pedig növekvő tendenciát mutat:

 

                        1992                  8,988 ‰

                        1993                  7,716 ‰

                        2002                10,824        

2003                10,474 ‰

 

Az elhalálozás oka elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések, és az emésztőrendszer megbetegedései valamint a rosszindulatú daganatok.

Az elhalálozást okozó betegsége a következők :

 

Szív és érrendszeri betegségek:

1992                  2.985,07 0/0000

1993                  3.194,02 0/0000

2002                  9.713,48 0/0000

2003                10.342,41 0/0000

 

Cukorbetegség       

1992                   417,904 0/0000

1993                   524,669 0/0000

2002                1.958,04 0/0000

2003                2.202,79 0/0000

 

Egyéb okok

1992                   805,97 0/0000

1993                   956,79 0/0000

2002                1.608,39 0/0000

2003                1.748,25 0/0000

 

Mindezen betegségek kialakulásáért ugyancsak az alacsony életszínvonal, az érdektelenség okolható.

Az emberek a nem megfelelő megelőző egészségügyi nevelés miatt nem ismerik fel problémáikat, elhanyagolják egészségüket.

Említhetünk azonban pozitívumokat is, így a szakmai betegségek az utóbbi 10 évben lecsökkentek, ez elsősorban a tiszta levegőnek, az egészséges környezetnek és nem utolsósorban annak a ténynek köszönhető, hogy Borszéken nem működnek környezetszennyező vállalatok.

Borszéken a pajzsmirigy betegségnek nagyon alacsony az aránya, az ország többi részéhez viszonyítva.

Megalakult az otthoni beteggondozói szervezet is, mely nagy segítséget nyújt az öreg, vagy mozgásképtelen betegek állandó felügyeletében és gondozásában.

Az iskoláskorúak körében is akadnak problémák, különösen nagyszámú a csont-gyenge gyerek, ami a helytelen, elégtelentáplálkozás következménye. Ennek a betegségnek egy másik oka a kevés napsütés.

Az egészségügyi ellátás legfőbb problémája az állandó ügyeletes orvosi szolgálat visszaállítása, hiszen a legközelebbi kórház 26 km-re van a várostól.

Szükséges továbbá egy családtervezési rendelő létrehozása, ilyen módon könnyebben megtörténhet a fogamzásgátló készítmények szétosztása is.

 

I. 3. 8.  KÖZBIZTONSÁG

 

A jó szervezésnek, a rendőrség munkájának, a megelőző intézkedéseknek, a rendőrök és a lakósság együttműködésének tudható be az a tény, hogy az utóbbi 3 évben nem történtek olyan események, melyek negatívan befolyásolták volna a közrendet Borszéken.

A jogállamban védettséget élvező magán- és állami tulajdon nem sérült, az emberek életét és testi épségét nem fenyegették bűncselekmények.

A közrend megőrzésére irányuló intézkedések békés, nyugodt, munkavégzésre alkalmas légkört teremtettek, hangsúlyozták az emberek és tulajdonaik biztonságát. Ilyen körülmények között a bűncselekmények száma jóval alacsonyabb Borszéken, mint az ország többi részében.

A rendőrség jobb körülmények között végzi a munkáját, folyamatos a rendőrök továbbképzése, meghatározóvá vált az az álláspont, mely szerint a rendőr az állampolgár és a törvény védelmezője.

Az országos felmérések szerint Borszék sereghajtó a bűnözés terén, ez magyarázható, mint helyi jellegzetesség is, de a rendőrség megelőző intézkedéseivel is.

A megelőző, nevelő intézkedések célja olyan életmód kialakítása melyben, biztonságban érezheti magát a városlakó és turista egyaránt.

A rendőrség munkáját segíti hasonló elképzelésekkel és törekvésekkel a Román Csendőrség egysége is.

 

     

 

POZITIVUMOK

 

 

NEGATÍVUMOK

 

 

II.       MÁSODIK RÉSZ - HELYI FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI TERVEZET

 

II. 1.     ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK

 

A közép és hosszú távú városfejlesztések általános célkitűzései a következők:

 

a.       Az alapvető infrastruktúra fejlesztése

b.      Általában a turizmus fellendítése és főképp a balneo-turizmus újraindítása

c.       A gazdaság fellendítése

d.      Az életszínvonal növelése

e.       Az iskolázottsági és műveltségi színvonal emelése

f.        Városrendészeti megújulás

g.       A flóra és fauna sokszínűségének megőrzése

 

Ez a fejlesztési stratégia városunk létfontosságú fejlesztési irányvonalát próbálja elemezni. a következők figyelembe vételével készült:

 

 

A befektetési lehetőségek bemutatása mellett, fontosnak tartottuk a településünk történelmének ismertetését is, ez által kihangsúlyozván a turisztika történelmi folytonosságát is. A fejlesztési stratégia fő célja a néhai Borszék hírnevének újraszületése, amely a jelenlegi problémák java részének orvoslását is jelentené.

Az összes érintett döntéshozatali tényező tudatában van annak, hogy a turizmus és az ásványvíz palackozás a helyi gazdaság legjelentősebb hányadát kell kitegye.

 

II. 2.     A KÖZIGAZGATÁS MEGERŐSÍTÉSE

   

            Borszék város Polgármesteri Hivatala, mint a hosszú távú fejlesztés megvalósítója és egy európai integrációs útján haladó város elöljárósága, szükségszerűen meg kell erősödjön a közigazgatás úgy a döntéshozatali, mint a végrehajtási szférájában. A fejlesztési stratégia kidolgozása egy teljesen új praxis a helyi közigazgatás számára.

            A Hosszú Távú Fejlesztési Terv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, a Polgármesteri Hivatal, mint közigazgatási szerv, olyan lépéseket kell folyamatosítson, amely új tőke beáramlást, az emberi erőforrások jobb felhasználását, valamint a felelősségek, újraértékelését fogja eredményezni.

           

II. 2. 1. MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI FELTÉTELEK

 

Borszék város Önkormányzata valamint a Polgármesteri Hivatal e Terv megvalósítása érdekében, többek között, a következőket kell, hogy tegye:

 

-         A helyi közigazgatás managementjének a javítása, beleértve az előrelátási-tervezési és könyvelőségi szakterületeket is

-         A helyi adók és illetékek nagyságának meghatározási mechanizmusának a javítása

-         A befektetések fejlesztése és tervszerűsítése

-         Közjavak kivitelezésére kötött partnerszerződések létrehozása

-         A gazdasági fejlődés létrehozásának feltételein való könnyítések

-         A lakósság érdekeinek figyelembe vétele a döntéshozáskor

 

Másfelől egy állampolgár-központú közigazgatás létrehozása valamint az átláthatóság érdekében szükséges:

 

-         A lakósság effektív konzultálási mechanizmusának létrehozása, annak érdekében, hogy az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások a megfelelő nívót elérjék, valamint a visszajelzések kiértékelése

-         Az informatika valamint a közléstechnika új lehetőségeinek kihasználása

-         Minőségi szolgáltatások, ami a gondolkodásmód változásából, eredményirányú hajlékony probléma-megoldási módozaton és hatékonyságon fog alapulni

-         Szolgáltatások összevonása – az állampolgárok igényeinek megfelelően. Egységes ügyintéző iroda létrehozása, telefonos és internetes szolgáltatások kivitelezése.

 

            A közérdekű irányvonalak, politikák valamint ezek megvalósítására szánt erőforrások előrelátása átlátszó módon kell, hogy történjen, ami lehetővé teszi közösségünk állampolgárainak széleskörű konzultációját, véleménynyilvánítását.

 

II. 2. 2. A HUMÁN ERŐFORRÁSOK KEZELÉSE

 

            A közigazgatás nívójának emelése érdekében szükséges a közalkalmazottak képesítésének, képzésének folytonos követése és frissítése. Ez a szakosított képzéseken és továbbképzéseken való részvétellel oldható meg, amely a következő témakörökben valósul meg:

 

-         Közigazgatási fejlesztési stratégiák;

-         Területrendészeti továbbképzések;

-         Mass-media és egyéb nyilvánosság;

-         Európa Uniós pályázatok kivitelezése és kezelése;

-         Közbeszerzések;

-         A helyi közszolgáltatási rendszerek működtetése.

 

            Egy ugyancsak fontos terület, a humán erőforrások kezelése valamint a közalkalmazottak felelősségtudatának és szakmai függetlenségének a növelése. Ez elérhető a következőkkel:

 

-         A belső működési szabályzat napirenden tartása;

-         Az alkalmazottak hatáskörének meghatározása, követése és nyilvántartása;

-         Minden alkalmazott tevékenységének fontosságának tudatosítása;

-         A szakirodák közötti együttműködés fejlesztése

 

II. 2. 3. PÉNZÜGYI ERŐFORRÁSOK

 

            A városunk költségvetése a közösség szükségletei, és ennek a megvalósítási lehetőségei közötti kompromisszumot tükrözi. A helyzet következménye a pénzügyi erőforrások körülményes szétosztása, valamint a bevételek maximális hatékonysággal való felhasználása.

 

 

 

 

 

 

 


 

BORSZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖLTSÉGVETÉSE

 

 

 

 

 

Ezer lejben

 

 

 

 

 

 

 

 

2000

2001

2002

2003

2004

ELŐLÁTVA 2005

 

JÖVEDELEM

3. 991. 960

9. 073. 502

11. 213. 364

21. 609. 619

26. 135. 416

29. 390. 474

1

ÖSSZ JÖVEDELEM – amiből:

3. 603. 618

8. 609. 441

10. 508. 032

13. 625. 671

18. 702. 297

22. 353. 914

2

Saját jövedelem

1. 263. 672

2. 006. 787

2. 913. 545

4. 183. 575

12. 656. 446

16. 007. 810

3

Kurrens jövedelem

986. 403

2. 001. 930

2. 907. 498

3. 958. 139

5. 595. 717

8. 271. 919

4

Fiskális jövedelem

725. 709

1. 147. 745

1. 803. 037

3. 034. 202

3. 612. 911

6. 875. 919

28

Nem fiskális jövedelem

260. 694

854. 185

1. 104. 461

923. 937

1. 982. 806

1. 396. 000

49

Tőke jövedelem

277. 269

4. 857

6. 047

9. 081

910. 667

1. 606. 000

 

Speciális célú jövedelem

 

 

 

216. 355

 

 

55

Állami költségvetésből juttatott jövedelem

2. 261. 720

6. 407. 369

7. 594. 487

9. 442. 096

12. 195. 913

12. 475. 995

67

Anyagi támogatás

78. 226

195. 285

 

 

 

 

85

Kölcsönök

 

 

 

 

 

 

1

Egyéb saját jövedelmek

388. 342

464. 061

705. 332

7. 983. 948

3. 063. 583

3. 510. 200

1

Költségvetésen kívüli jövedelmek

 

 

 

 

4. 369. 536

3. 526. 360

 

KÖLTSÉGEK

4. 013. 525

8. 781. 163

10. 974. 923

20. 399. 541

17. 861. 080

29. 390. 474

89

ÖSSZ KÖLTSÉGEK – amiből:

3. 617. 373

8. 353. 327

10. 297. 105

13. 330. 469

15. 175. 937

22. 353. 914

90

Kurrens költségek

3. 456. 780

8. 313. 148

9. 626. 307

12. 938. 691

14. 358. 223

20. 223. 914

125

Beruházás

160. 593

40. 179

670. 798

299. 224

817. 714

1. 630. 000

145

Tartalék

 

 

 

 

 

500. 000

148

Adminisztrációs költségek

1. 299. 556

2. 014. 087

2. 349. 282

3. 369. 828

3. 522. 838

4. 293. 445

161

Szocio-kulturális költségek

916. 879

3. 893. 997

4. 805. 055

5. 850. 619

7. 246. 112

8. 139. 449

293

Közszolgáltatások és fejlesztések

1. 272. 269

2. 279. 412

2. 942. 027

3. 868. 436

3. 582. 873

3. 504. 420

320

Környezetvédelem és zöldövezetek

 

 

 

 

 

1. 788. 200

340

Utak karbantartása

188. 182

 

29. 010

33. 436

637. 302

3. 990. 000

404

Polgárvédelem és tűzoltóság

128. 669

154. 200

157. 881

89. 565

126. 182

138. 400

432

Átutalások (árvaházak, hozzájárulások)

 

11. 631

13. 850

26. 031

60. 630

 

476

Tartalék

 

 

 

 

 

500. 000

 

Speciális célú költségek

 

 

 

92. 554

 

 

482

Excedens / Deficit

-13. 755

256. 114

210. 927

295. 202

3. 526. 360

 

10

Egyéb saját költségek

396. 152

427. 836

677. 818

7. 069. 072

2. 126. 233

3. 510. 200

 

Excedens / deficit

-7. 810

36. 225

27. 514

914. 876

937. 350

 

5

Költségvetésen kívül

 

 

 

 

558. 910

3. 526. 360

 

Excedens / deficit

 

 

 

 

3. 810. 626

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

II. 3.     JELLEGZETES CÉLKITŰZÉSEK ÉS ELSŐDLEGES SZÜKSÉGLETEK

 

II. 3. 1. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS

 

 

 

Célkitűzés

Pénzügyi erőforrás

Hozzávetőleges érték

Kivitelezés

Partnerek

Kiértékelés és követés

1.

Az ivóvíz hálózat bővítése és felújítása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

2,5 millió $

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

2.

A „Bujdosó” vizének befogása, az ivóvíz hozamának növelése érdekében

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

0,9 millió $

1 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

3.

A szennyvíz elvezető hálózat bővítése és felújítása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

3.5 millió $

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

4.

A derítő állomás bővítése és modernizálása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

6,5 millió $

1 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

5.

Az áramszolgáltatási rendszer fejlesztése

S.C. ELECTRICA S.A.

164,8 milliárd lei

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

6.

A közvilágítási rendszer bővítése és felújítása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

1 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

7.

Egy ökologikus szeméttelep létrehozása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

1,5 millió $

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

8.

Az országos gázszolgáltató rendszerrel való csatlakozás

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

3 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

 

II. 3. 2. ÚTHÁLÓZAT RENDEZÉS

 

 

 

Célkitűzés

Pénzügyi erőforrás

Hozzávetőleges érték

Kivitelezés

Kivitelezés

Kiértékelés és követés

1.

Kerülőút építése (kb. 1,5 km) amely a DN 15 – s forgalmát a városon kívülre irányítaná

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

2.

Az útelágazások karbantartása és megfelelő útjelzőkkel való ellátása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

3.

A járdahálózat bővítése és karbantartása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

1 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

4.

A kőbánya fele vezető út átalakítása a fürdőtelep második megközelíthetősége végett

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

5.

A turisztikai utak és útvonalak bővítése és karbantartása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

II. 3. 3. BALNEOTURIZMUS ÚJRAÉLESZTÉSE

 

 

Célkitűzés

Pénzügyi erőforrás

Hozzávetőleges érték

Kivitelezés

Kivitelezés

Kiértékelés és követés

1.

Kezelő központ létrehozása

Külső erőforrások

12

millió €

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

2.

Turisztikai szolgáltatások bővítése

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

4 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

3.

Turisztikai mellék- tevékenységek fejlesztése

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

5 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

4.

Kikapcsolódási infrastruktúra létrehozása:

  • Fedett uszoda,
  • Mesterséges tó, kikapcsolódási célokra,
  • Korcsolyapálya,
  • Sípálya, felvonóval.

 

Külső erőforrások

 

5 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

 

 

II. 3. 4. A GAZDASÁGI POTENCIÁL NOVELÉSE

 

 

Célkitűzés

Pénzügyi erőforrás

Hozzávetőleges érték

Kivitelezés

Kivitelezés

Kiértékelés és követés

1.

A biotehnológián alapuló mezőgazdaság felkarolása

Külső erőforrások

 

5 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

DGAIA

2.

Korszerű piac megépítése és felszerelése

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

1 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

3.

Az erdei gyümölcsök, gombák, gyógynövények helybeli feldolgozása

Külső erőforrások

 

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

4.

Magánkezdeményezés támogatása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

 

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

5.

Turizmus fellendítése

Külső erőforrások

 

10 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

 

 

II. 3. 5. ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁS

 

 

 

Célkitűzés

Pénzügyi erőforrás

Hozzávetőleges érték

Kivitelezés

Kivitelezés

Kiértékelés és követés

1.

Állandó orvosi ellátást biztosító központ létrehozása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

DJSP

2.

Orvosi ellátásos aggmenház létesítése

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

DJSP

3.

Napközi működtetése

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

1 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

4.

Patika működtetése Alsó Borszéken

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

1 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

DJSP

5.

A közszállítás bővítése és rendszerezése

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

6.

Bérlakások építése

Külső erőforrások

 

3 év

Közigazgatás

Magán tőke ANL

Polg. Hivatal

Befektető

ANL

 

II. 3. 6. NEVELÉS ÉS KULTÚRA

 

 

 

Célkitűzés

Pénzügyi erőforrás

Hozzávetőleges érték

Kivitelezés

Kivitelezés

Kiértékelés és követés

1.

A szakiskola bővítése közélelmezési és turisztikai szakosztályokkal

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

 

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

I.J.Şc.HR

2.

Hosszabbított programú óvoda működtetése (a szükségleteknek megfelelően)

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

 

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

I.J.Şc.HR

3.

A kulturális tevékenységeknek szánt létesítmények modernizálása / létrehozása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

4.

Multifunkcionális tornaterem létesítése a megfelelő felszereléssel együtt

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

1 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

5.

A hagyományos rendezvények fenntartása és mediatizálása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

 

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

6.

Hagyományőrző Múzeum létrehozása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

 

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

 

 

II. 3. 7. LAKÓTELEPI SZÜKSÉGLETEK

           

 

Célkitűzés

Pénzügyi erőforrás

Hozzávetőleges érték

Kivitelezés

Kivitelezés

Kiértékelés és követés

1.

A fürdőtelep az UNESCO műemlékvédelmi vagyonába való felvétele

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

2.

A történelmi központ restaurálása és a műemlékké nyilvánított épületek rendezése

Külső erőforrások

 

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

3.

Új parkírozó helyek létrehozása és a meglévők bővítése, felújítása

Helyi költségvetés

Külső erőforrások

 

3 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

4.

A funkcionális területek kijelölése, elhatárolása

Helyi költségvetés

 

1 év

Közigazgatás

 

Polg. Hivatal

 

5.

A fürdőtelepi forgalom szabályozása

Helyi költségvetés

 

2 év

Közigazgatás

 

Polg. Hivatal

 

II. 3. 8. KÖRNYEZETVÉDELMI SÜRGÖSSÉGEK

 

 

Célkitűzés

Pénzügyi erőforrás

Hozzávetőleges érték

Kivitelezés

Kivitelezés

Kiértékelés és követés

1.

A szeméttelep ökológussá tétele

Külső erőforrások

 

3 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

2.

Az erdőállomány újratelepítése

Helyi költségvetés

Külső erőforrások DS. HR

 

 

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

DS HR

3.

Vadaskert létrehozása

Külső erőforrások

 

2 év

Közigazgatás

Magán tőke

Polg. Hivatal

Befektető

4.

Meteorológiai állomás létesítése

Külső erőforrások

 

 

Közigazgatás

ANMH

Polg. Hivatal ANMH

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

II. 4.     KIÉRTÉKELÉSI, MEGVALÓSÍTÁSI ÉS KÖVETÉSI STRUKTÚRÁK

 

 

 

 


 

            A felsorolt tennivalók megvalósításának nyomon követése a közigazgatás részéről egy egységes felmérési rendszert igényel. Ezáltal nem csak a megvalósítást lehet felügyelni, hanem a hatásukat is a közösségre.

Abból kiindulva, hogy a hosszú távú fejlesztési terv egy lényeges változást képez a természettel kapcsolatos gondolkodásmódunkon is, mármint olyan szempontból, hogy tudatosodik az a tény, hogy a gazdasági fejlődés nem a környezetünk kárára, hanem annak ápolásával, értékeink megőrzésével fog történni, egy sorozat hatékonyság mutatót kellett meghatározni, amelyek az elért hatásokat megfelelően tükrözik.

Ez a megközelítés, amelyben a hatékonyságmutatók tükrözik mind az életszínvonalat, mind a gazdasági fejlődést valamint a környezetre tett hatásokat is egy korrekt, valós kiértékelési lehetőségre ad esélyt.

A kritériumok, amelyek a hatékonyságmutatók kiválasztásának az alapján álltak a következők:

·        Változásra érzékenység,

·        Adat megbízhatóság,

·        Fontosság,

·        Kifejező képesség,

·        Mérhetőség,

·        Könnyű értelmezhetőség és megérthetőség.

 

            A felsorolt kritériumok alapján történő válogatás után a következő hatásjelzőket vettük figyelembe:

 

 

Témakör

Hatásjelző

Adat beszerzési lehetőség, szakterület

Szocio-gazdasági jellemzők

Lakosság

Összlakosság

Megyei Statisztikai Hivatal (DJS)

Életkor és nem szerinti összetétel

DJS

Gazdaságok száma

Mezőgazdasági iroda

Etnikai összetétel

Magyar anyanyelvű lakosság (%)

DJS

Román anyanyelvű lakosság (%)

DJS

Más nemzetiségek (%)

DJS

Vallási összetétel

Vallás hovatartozási összetétel (%)

DJS

 

Lakáshelyzet

A lakások állapota és kényelme

Területrendészet

Bérházakban lakók száma

Adók és illetékek

Építészeti vagyon

Templomok, villák, kutak

Területrendészet

Történelmi jelentőségű helyek

Területrendészet

Turizmus

Turisták száma

Turisztikai tevékenységet végző cégek

Kezelések száma

Turisztikai tevékenységet végző cégek

Munkaerő piac

Munkanélküliek száma

AJOFM

Munkanélküliek hányada

AJOFM

Aktív munkaerő hányada

AJOFM

Átlagjövedelem

AJOFM

Befektetések

Befektetések nagysága (tevékenység szerint)

Kereskedelmi Kamara

Külföldi befektetések nagysága

Kereskedelmi Kamara

Létrejött munkahelyek száma

AJOFM

Gazdasági tevékenységek

Bejegyzett új cégek száma

Kereskedelmi Kamara

Tevékenységi megoszlás (%)

Kereskedelmi Kamara

Egyéb engedélyezett tevékenységek

Polgármesteri Hivatal

Társadalombiztosítás

Társadalmi segélyben részesülők száma

Gyámhatóság

Fűtés segélyben részesültek száma

Gyámhatóság

Családokhoz helyezett kiskorúak száma

Gyámhatóság

 

Egészségügy

Születési arány

Családorvosi rendelő

Elhalálozási arány (okok szerint)

Családorvosi rendelő

Közbiztonság

Kihágások száma (mibenlétük szerint)

Rendőrség

Tanügy

Tanügyi egységek

Tanügyi egységek száma

Megyei Tanfelügyelőség (IJS)

Tanügyi káderek struktúrája

IJS

Tanulók száma

IJS

Iskolán kívüli tevékenységek

A tevékenységi körök és a gyerekek száma

Iskolaigazgatóság

Kultúra és szórakozás

Kultúra és szórakozás

Kulturális egységek száma

Polgármesteri Hivatal

Kulturális programok

Polgármesteri Hivatal

 Kultúr tevékenységet folytató egyesületek

Polgármesteri Hivatal

Környezeti hatásjellemzők

Lég és zajszennyezés

A környezetben levő pormennyiség és ennek eredete

Környezetvédelmi Felügyelőség (IPM)

Zajszint

IPM

Víz

Ivóvíz hozam (l/s)

Romaqua Prest SA

Átlag ivóvízfogyasztás (mł / fő )

Romaqua Prest SA

Ivóvízhálózatra csatolt lakások száma (%)

Romaqua Prest SA

Szennyvízhálózatra csatolt lakások száma (%)

Romaqua Prest SA

Ivóvíz és szennyvíz hálózat hossza (km)

Terület rendészet

Altalaj

Tőzeg összetétele (g/dm˛)

Egészségügyi Minisztérium

Kőszén minősége Kcal/kg

SNC Ploieşti

Hulladékgazdálkodás

Tárolt hulladék mennyisége (m3/év)

Polgármesteri Hivatal

Tároló nagysága (ha) és telítettsége

Terület rendészet

Terület felhasználás

Zöldövezetek, parkok nagysága (ha)

Terület rendészet

Terület használhatóság: szántó, mező, építhető (ha)

Mezőgazdasági iroda

Lakosság sűrűség (fő / km˛)

Mezőgazdasági iroda

Szállítás

Autók száma

Adó és illetékek

Energia

Átlag villamos energiafogyasztás (KWH / fő)

S.C. ELECTRICA S.A.